|
Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. Fényes királyi személyek, jeles események, gazdag paloták, templomok képét kegyetlen csaták öldöklése, tatár és török hordák garázdálkodása - pusztulás, majd újjáépítés váltakozó képei követik. A város történetében az egész ország történelme sűrűsödik.
Esztergom igen kedvelt idegenforgalmi célpont, a Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának is nevezik. A Duna félkörben fogja körbe, igazi kikötőváros, közepén a Prímás-szigetettel. Míg Nyugatról a Duna, Keletről a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa volt, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye lett 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja ma is. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, és mára az Ister-Granum Eurorégió központja.
A Dunán hajóval, a Mária Valéria-híd feletti Hajóállomásra érkező vendégeket a Prímási palota, a Királyi vár, a Bazilika, és a Szent István megkoronázását ábrázoló millenniumi emlékmű fogadja.
Az Esztergom történelmével való ismerkedésre a Várhegy a legjobb kiindulópont. Ezen áll a feltárt királyi vár és a bazilika, számos szobor. Innen rálátunk a Dunára, a Mária Valéria hídra, a Vízivárosra és a Szent Tamás-hegyre is. A Várhegyen építette ki székhelyét Géza fejedelem. III. Béla király palotájának máig fennmaradt, s a XX. században rekonstruált részei, benne a királyi kápolnával Európa jeles építészeti emlékei közé tartoznak. A város és a vár a török hódoltság, majd a felszabadító ostromok alatt szinte teljesen elpusztult. A XIX. században visszatelepült érsekek nagy építkezéseit idézik a Bazilika, a Várhegy és közvetlen környékének klasszicista épülettömbjei. Magyarország rangban első és egyben legnagyobb temploma a klasszicista esztergomi Bazilika. A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A főbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádokkal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. A főoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe. A kupola látogatható, nagyszerű körpanorámát kínál. Az altemplomban Magyarország főpapjai nyugszanak, köztük Mindszenty József bíboros. A bazilika emeleti helyiségeiben helyezték el a világhírű kincstár remekeit. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös- és textilgyűjteménye világviszonylatban is kiemelkedő. A Főszékesegyházi Kincstárban őrzött remekmûvek és a Mindszenty Emlékhely méltán teszik az ország egyik leglátogatottabb pontjává a Várhegyet. Az egykori királyi majd érseki palota fennmaradt és rekonstruált részeiben, a középkori épületrészek és freskómaradványok között jól áttekinthető kiállításon tárja a régészeti leleteket a közönség elé a Vármúzeum. Az alsó szint termeiben a népvándorlás korát megelőző időszak, továbbá a népvándorlás és a honfoglalás korának leleteit láthatjuk. A felső szinten a város történetével ismerkedhetünk meg a XIII-XIV. századtól a XVII. század végéig, a töröktől való visszafoglalásáig. Itt látható a késő román, kora gótikus stílusban III. Béla és Imre királyok idejében épült királyi házikápolna XII. század végi és XIV. századi freskómaradványokkal. A Várhegy alatt a mûemlékekben gazdag város, a Keresztény Múzeum, a Balassa Bálint Múzeum, a Főszékesegyházi Könyvtár, a Kis-Duna part, a Duna Múzeum, a Széchenyi tér nyújt felejthetetlen élményt. Magyarország talán leggazdagabb vidéki múzeumában - a Keresztény Múzeumban - a középkori magyar és európai művészet jelentős kincsei találhatók, a festménytára lenyűgöző. A múzeumban ma több mint 10 ezer képző- és iparművészeti alkotást őriznek. Jelentős a grafikai, az érme- és a mintegy 2000 tárgyból álló vallásos néprajzi gyűjteménye. Kiemelkedő értékei közé tartozik a garamszentbenedeki úrkoporsó, MS mester passióképei és Hans Memling Fájdamas Krisztusa.
![]() Esztergomba látogató utasainknak javasoljuk, a Táncsics hajó fedélzetén való megebédelést! A kedvezőbb árak mellett pénzt és időt is megtakarít!
|
|||||||||||||||||||
Nemzetközi Hajóállomás - jegypénztár nyitva tartása: Vigadó téri Hajóállomás - jegypénztár nyitva tartása június 30-ig: Batthyány téri jegypénztár nyitva tartása június 30-ig: Értékesítési iroda (Nemzetközi HÁ.) nyitva tartása: hétköznapokon 8:00-16:00 óráig (május 20-án ZÁRVA) |
||||||||||||||||||||
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft. |
||||||||||||||||||||